Interjú Csobotné Tóth Judit Nagykövettel

                                Interjú:

         Csobotné Tóth Judit Nagykövettel 

A Magyar Könyv is Magyar Termék Mozgalom Bloggerei közül hárman összefogtunk és új projektbe kezdtünk bele. Ez a projekt pedig nem más, mint hogy bemutassuk nektek az MKMT alapítóit, támogatóit, Nagyköveteit és íróit.

A projektbe résztvevő bloggerek: Gréczi Nikolett (Niki), Menyhei Mónika (Moncsi) és jómagam Pálinkás Angéla (Angi). Érdemes lesz mindhármunk oldalát figyelni, mert mindegyikünk mással készített interjút fog közzétenni a blogján/oldalán. ❤️📖

A következő interjú alanyunk Csobotné Tóth Judit az MKMT mozgalom Nagykövete. ❤️📖

1.Niki:

Ön, hogyan népszerűsítené az olvasást a gyermekek körében?

Judit:

Az olvasás megszerettetését már egészen kicsi korban fontosnak tartottam – számomra ez nem csupán pedagógiai feladat volt, hanem igazi szívügy. Az óvodában minden nap mesét olvastunk, de számomra a kulcs az volt, hogy ezek mindig közös, élményszerű pillanatok legyenek. Hangokat utánoztunk, kérdeztünk, nevettünk, beszélgettünk a történet szereplőiről – így a gyerekek nemcsak hallgatták, hanem átélték a meséket. Szívesen szerveztem "mesehozó napokat" is, amikor a gyerekek otthonról hozhatták el a kedvenc könyvüket, amit együtt néztünk meg. A személyes kötődés, a választás szabadsága és az élményszerű megközelítés mind hozzájárultak ahhoz, hogy az olvasás ne feladat, hanem örömforrás legyen számukra. Úgy tapasztaltam, hogy az olvasóvá nevelés nem a betűk ismeretével kezdődik, hanem a történetek szeretetével.

2.Angi:

Melyik könyv volt önre a legnagyobb hatással? Miért pont ez?

Judit:

A kis herceg számomra nemcsak egy mese volt, hanem egy mély emberi üzenet – ezért is vált a kedvenc könyvemmé. Amikor először olvastam, megérintett az a különleges tisztaság és bölcsesség, ahogyan a gyermek nézőpontján keresztül mutatta meg a világot. Óvodapedagógusként különösen közel állt hozzám az a gondolat, hogy „jól csak a szívével lát az ember” – hiszen a gyerekekre mindig is így próbáltam figyelni: a szívemmel. A történet emlékeztetett arra, hogy a lényeg sokszor láthatatlan – a kapcsolatokban, az apró figyelmességekben, az időben, amit egymásra szánunk. A kis herceg világa egyszerre volt játékos, álomszerű és mélyen elgondolkodtató – és ez a kettősség számomra mindig is inspiráló maradt, a pedagógusi munkámban és az életem más területein is.

3.Moncsi:

Valaha a saját gyermekeinek, unokáinak vagy az ovisainak ajánlott olyan könyvet, amit, maga nagyon szeretett fiatalon vagy gyermekként?

Judit:

Igen, több alkalommal is ajánlottam gyermekeimnek és az óvodásaimnak olyan könyveket, amelyeket én is nagyon szerettem gyerekként. A Kis herceg különösen közel állt a szívemhez – nemcsak a története miatt, hanem azért is, mert olyan értékeket közvetített, mint az empátia, a szeretet és a másikra való odafigyelés. Természetesen a kisebb korosztály számára egyszerűbb, képeskönyves formában meséltem róla, vagy kiragadtam belőle olyan részeket, amiket ők is könnyen érthettek. Nagy öröm volt látni, hogy ugyanaz a történet, ami engem gyermekként megérintett, az ő szívükben is visszhangot keltett.

4.Niki:

Talált már ki mesét kicsiknek?

Judit:

Őszintén bevallom, az utóbbi időben már nem volt alkalmam új mesét kitalálni a gyermekek számára. Amikor még aktívan dolgoztam, szívesen szőttem történeteket, hogy lekössem a kicsik figyelmét, de most, nyugdíjasként inkább a régi, jól bevált meséket osztom meg velük. Hiszem, hogy a gyerekeknek sokszor épp az a különleges, hogy ismerik a történetet, és mégis mindig örömmel hallgatják.

5.Angi:

Milyen műfajban íródott könyveket szeret olvasni?

Judit:

Személy szerint a romantikus és kalandregények állnak hozzám a legközelebb. Szeretem, amikor egy történetben megjelenik az érzelem, az emberi kapcsolatok finomsága, ugyanakkor izgalmas fordulatokkal is találkozom. Egy jól megírt romantikus regény képes elrepíteni egy másik világba, míg egy kalandregény izgalmas élményeket nyújt – anélkül, hogy kilépnék a karosszékemből. Ezek a könyvek számomra kikapcsolódást, feltöltődést és egy kis színes álmodozást jelentenek.

6.Moncsi:

Mit gondol a mai olvasási szokásokról? Ön szerint melyik az a korosztály, aki még mindig élvezi az olvasást? 

Judit:

A mai olvasási szokásokról azt gondolom, hogy nagyon sokat változtak az évek során. A technika fejlődésével a gyerekek figyelme gyakran máshová irányul, és sajnos egyre kevesebben fordulnak a hagyományos könyvek felé. Ugyanakkor hiszem, hogy az olvasás öröme még mindig megmarad azokban a korosztályokban, ahol a szülők és a nevelők példát mutatnak, és időt szánnak rá. Úgy vélem, hogy különösen az óvodás és kisiskolás gyermekek között lehet még élvezetes és meghitt az olvasás, hiszen ebben a korban alakul ki a mese iránti szeretet, és ők még valóban el tudnak merülni a történetek világában. Természetesen a felnőttek között is vannak lelkes olvasók, akiknek az olvasás nem csupán szórakozás, hanem életforma.